Egy hétig a szégyenszéken (dh4)

tetkós Lóri dh4
Van kocsmánkban egy kétszemélyes asztal a szégyenszékkel. A pult és a fagyasztószekrények miatt onnan nem lát ki a pancser az ablakon, de még a tisztelt vendégsereget se tudja szemügyre venni.

16 éven felülieknek
A pincércsajok szoktak leülni oda, amikor nem akarják, hogy megtaláljuk őket. És persze azok a szégyentelenek, akiknek ott a helyük.

Tetkós Lóri szerdától ott gubbasztott. Beceneve a karjára tetovált átlőtt szívet, benne a Jucus I love tyebjá firkát jelezte, ami még az igazi boldog békeidőkből származik, jó kéken, nem ám csicsás, színes, tetováló szalonos művészkéktől, hanem a börtön egy önjelölt Picassójától. Bögyös Bözsi, a pincércsaj szokta is mondani, hogy Lóri az utolsó igazi férfi a világon!
Hát ez a talpig férfi ismét bizonyított, ezen a héten megszívta, mert gyereke született.
A lényeg, hogy Lórink szerdán elkezdte az egyhetes vezeklést a szégyenszéken a sarokban, ami még azzal is jár, hogy bárki bármivel sértegetheti őt, neki le kell nyelnie, legfeljebb egy köszönömöt nyöghet válasznak. Mi természetesen nem is késtünk az oltogatással:
– Lóri, nem tudtad, hogy nem a gólya repdes batyuval a csőrében?
– Lehet, ott se vót, mint ahogy az első két lánynál se!
– Mit kaptál Mikulásra, viagrát, hogy összejött?
És a többi és a többi…
Másnap már együttérzőbbek lettünk, hiszen a sorscsapás az sorscsapás, bárkiről legyen is szó, ezért azon kezdtünk tanakodni, mit tehetne Lóri ebben a nagy bajban.
Arról már lekésett, hogy a terhesség alatt vetéljen el az asszony. Rúgás vagy egyéb balesetek tehát kilőve. Esetleg kivihetné Lóri a szeméttelepre a gyereket, mondván, valami ételmaradék vagy kiégett műszaki cucc, de félő, hogy felvisítana a csomag, és akkor annyi a tervnek.
Nagyon úgy nézett ki, hogy bűncselekmény nélkül nincs kiút, szombaton már kimondottan sajnáltuk társunkat és csak az első órában piszkálgattuk, a későbbiekben a jövő felvázolásával foglalkoztunk.
Lóri mehet túlórázni, kevesebbet jöhet Debródba, és nem ihatja le magát annyiszor, mint amennyiszer most már a helyzete megköveteli. Három lány, Jézus, pár év és taligával fogja hazatolni a tamponokat! Nemsokára mehetünk segíteni elhajtani a sok kant, akik majd jönnek a peteérés szagára.
Aztán a három lány is osztódni kezd, jobb esetben csak egy, rosszabb esetben három-öt porontyot pottyantanak a világra, amiket majd – ne legyenek kétségei senkinek – a nagyapinak fog kelleni eltartani.
Lóri vasárnap bepróbálkozott Kocúr úrnál, hogy hadd aludhasson a kocsmában, ingyen beállna éjjeliőrnek, ráadásul a pult mögé még csak nem is nézne, elég volna neki a folyosó a budik előtt, és figyelne, ha netán jönne egy betörő. Nem lett üzlet. Betörők évente járnak, és általában hoppon maradnak, vagy másnap beugranak kártyázni, és amilyen hülyék, hozzák az aprót, amit előző nap a kasszából vettek ki, vagy hirtelen Marlborót szívnak, aminek azelőtt csak a dobozát ismerték látásból. Hétfőn Lóri már nekünk könyörgött. Fájt a szívünk a srácért, de nemet kellett mondanunk. Végül is már feltalálták az elkötést, amit minden nőnek be kellene vállalnia az első gyerek után, vagy jobb lenne már az első gyerek előtt. Ha Lóri annyira töketlen, hogy nem tud otthon rendet tartani, most jogosan fizetheti a kamatot a hitelére.
Rabszolga lett, cirka húsz év, és felszabadul, próbáltuk felvidítani. Rosszabb esetben negyven, mert vannak ám ilyenek is, jobb, ha tudja. Szóval úgy hetven éves korában ismét szabadon lélegezhet.
Akadtak néhányan, akiknél felderengett pár pozitív élmény a sorscsapásokkal kapcsolatban, például, hogy elkezd járni, beszélni, beletalál a bilibe, fellép anyák napján a suliban meg hasonló alibista szövegek.
– A valóságban ez vár rád, Lóri, éjjel sírás, nappal szaros pelenkák. Bőven lesz még pofára esés, mire megtanul járni az a kis szemét.
– Aztán ha már jár, akkor menni is akar, mindenhová, de főleg oda, ami pénzbe kerül. Táborozni, sportolni meg a többi baromság.
– Időközben kiderül, hogy egy kis géniusz a csöppem, jól zongorázik vagy szaval vagy táncol vagy pucsítja a seggét, amit megint csak kiemelten támogatni kell anyagilag.
– Végül, amikor ficánkolni kezdenek benne a hormonok, magasról szarik majd mindenre, és csak a bulin meg a fiúkon fog járni az esze. Elkezd részegen hazajárni, ez persze a kisebbik gond, de pénzt kér majd rucikra, pedikűrösre, manikűrösre, fodrászra, szaunába és az anyja kínjára.
Természetesen jó darabig nem a pasija fogja finanszírozni a hülyeségeit, mivel az is életképtelen – tanul vagy munkanélküli – hanem Lórink, míg bele nem gebed. Apropó, mire megszabadul a legkisebbik lánytól is, addigra járhat az orvosokhoz. És egyedül! Akkor már nem lesz mellette a kis hercegnő, sőt, a telefonálgatásokról is gyorsan leszoktatják majd, mondván, oldja meg saját maga a problémáit, mert nekik is van elég, ott a család, nincs szükségük egy székletinkontinenciás öregre, de ha már szóba jöttek a szükségletek, és van némi felesleg a nyugdíjból, attól szívesen megszabadítanák.
Most még elég kicsi, a babakádban megfulladhat.
Vagy imádkozz, hogy fulladjon meg a tejtől.
Mivel egyértelmű, hogy Lóriból lesz egy személyben a kertész, sofőr, házibankos, gyerekcsősz, mind-mind odafigyelést igénylő állás, nemsokára az a veszély fenyeget, hogy absztinens is lesz! Elválni nem érdemes, mert perkálhatja a tartásdíjat. Kivasalnák, mint Úthenger Lajos a macskát, úgyhogy abban állapodtunk meg, hogy hagyja ott a családot. Papíron még együtt lesznek, de Lóri már az anyját boldogítja. Mosás, főzés megoldva, ráadásul, ha jól beállítja magát a piával, még mindig felkeresheti az asszonyt egy kis hancúrra.
Így kapott fényt a sötét jövő, és Lóri felkelhetett a szégyenszékről.